Barabás portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a festőművész halálának 125. évfordulója alkalmából tartott pénteki koszorúzáson a Fiumei úti sírkertben.
A főigazgató felidézte, ha Barabás Miklós nem küzdi fel magát a szegénységből a reformkori Magyarország legjelentősebb alkotói közé, akkor számos, a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődünk arcképét ma nem ismernénk. Kiemelte: portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek.
Hozzátette: nem véletlenül található sírja a Deák-mauzóleumhoz vezető platánfasorhoz közel, ahol a korszak legnagyobbjai kaptak sírhelyet. Síremlékét Telcs Ede alkotta, aki Munkácsy Mihály hamarosan megújuló síremlékét és Vörösmarty Mihály ikonikus szobrát is készítette, mely a Vörösmarty téren áll – fűzte hozzá.
A Nemzeti Örökség Intézete az Országos Széchényi Könyvtárral közösen kibővített Nemzeti Névtér felületén – az úgynevezett Emlékhely Névtéren – összegyűjti azokat a határon túli magyar emlékhelyeket, amelyek fontosak a nemzeti emlékezetben, ilyen emlékhely lesz majd Dálnokon Barabás Miklós szülőháza is – tájékoztatott a főigazgató.
Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, Barabás elsőként fedezte fel az Alföldet mint nemzeti tájat, de érdekelték az aktuális események is, mint a Lánchíd alapkő letétele. Széchenyi István ajánlására sok megrendelést kapott, elkészítette Vörösmarty, Petőfi és Arany portréját is. Portréművészete Liszt Ferenc és Bittó Istvánné arcképén teljesedett ki.
“Úttörő szerepe nemzeti festészetünk kibontakozásában vitathatatlan. A műfaji sokféleség, a rendkívüli affinitás a portréábrázolásban, az újszerű akvarellfestészeti technika, a litografálás és a fényképezés mind a sokszínű és sokoldalú művész archetípusává tette” – emelte ki.