Az elmúlt években nőtt a felsőoktatásban a hallgatók száma, de még több szakemberre, kutatóra van szükség, ezért alakították át a felvételi rendszert úgy, hogy minden egyetem a saját területén a legkiválóbbakat tudja felvenni – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára pénteken a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi Intézetének oklevélátadó ünnepségén, Budapesten.
Hankó Balázs azt mondta, megújították a felsőoktatás struktúráját, ami ebben az intézményben még inkább érezhető, hiszen együttműködnek az élelmiszeripar szereplőivel, így “a technológia a mindennapok részévé válik”.
A modellváltás sikerét mutatja az is, hogy a nemzetközi publikációk száma nőtt, a MATE-n például húsz százalékkal, ami a magyar agrárium erősségét is bizonyítja – emelte ki.
Az államtitkár azt hangoztatta, hogy akik a MATE-n diplomát szereznek, azok olyan egyetemen kapnak tudást, amely a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában a legjobb öt százalékban szerepel.
Magyarországon még másik tíz elitegyetem van, az ezeken tanulók egy háromszázezres hallgatói közösséget alkotnak – mondta, hozzátéve, hogy jó ma egyetemistának lenni Magyarországon, “ez a közösség a nemzet üdvét szolgálja”.
A végzett diplomások bérelőnye 40-60 százalék közötti lesz – mutatott rá az államtitkár.
Hankó Balázs szólt arról is, hogy tíz felvett hallgatóból nyolc állami ösztöndíjas helyen kezdheti meg tanulmányait, és számos további lehetőség van, a MATE hallgatói közül például idén háromszázan részesültek valamilyen ösztöndíjban.
A MATE-n ezerötszáz nemzetközi hallgató tanul jelenleg – jegyezte meg az államtitkár.
Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára leszögezte: “van egy nagy közös feladatunk, az erős magyar élelmiszeripar megteremtése, és egészséges élelmiszerek biztosítása az egész országnak; friss erőre és innovációra van szükség a mindennapokban”.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora arról beszélt, hogy annak a 141 fiatalnak, aki most átveheti a diplomáját, sok kihívással – például a koronavírus-járvánnyal vagy az orosz-ukrán háborúval és következményeivel – kellett szembesülnie tanulmányai során, de ezek is segítettek nekik felkészülni a hivatásukra.
Az elmúlt időszakban felértékelődött az agrárágazat, mert egyre több embernek kell biztosítani az élelmiszert egyre kisebb területről. A járvány, a háború, az infláció, az energiaválság és a klímaváltozás mind érintik az élelmiszerellátást, a frissdiplomásoknak ezen kihívások között kell végezniük a munkájukat – mutatott rá Gyuricza Csaba.
Elmondta, a feldolgozóiparban ma sok lehetőség van, kiemelt ágazat, óriási a fejlesztési potenciál benne, és rengeteg forrás áll rendelkezésre.
“Az agrárium csúcstechnológiai ágazat, az elkövetkezendő ötven év agrártörténete pedig ebből a teremből indul” – fogalmazott a rektor.
Szerinte “a magyar vidék jövője múlik azon, sikerül-e a klímaváltozásnak megfelelő technológiákat kidolgozni. Az a kérdés, hogy ökológiai katasztrófa vagy technológiai paradicsom következik-e” – mondta a rektor.
