Egészséges életmóddal, aktivitással, a családdal tudják az idősek az életminőséget a legtovább fenntartani – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára egy pénteki, idősegészségügyi témájú konferencián, Budapesten.

Hornung Ágnes közölte, világszerte gyorsul az idősek számának növekedése, Magyarországon például 1980-ban 1,5 millió 65 év feletti volt, 2022-ben pedig már kétmillió.
Kiemelte: nő a születéskor várható élettartam is, köszönhetően az orvostudomány fejlődésének és a szociális ellátásnak, de a kitolódott életkor “csak akkor lehet szép”, ha aktívan tudják eltölteni az idősek.
Hangsúlyozta, ebből a szempontból kiemelt szerepe van a családnak, annak a közegnek, amelyben az idősek a legtovább tudnak kiteljesedni, fontosnak tudják érezni magukat.
Hozzátette: az egészséges életmóddal, aktivitással, a családdal tudják az idősek az életminőséget a legtovább fenntartani. Megjegyezte: nagyon fontos a család egészének testi-lelki egészsége, ezen a területen a jövőben szeretnének előrehaladást elérni.
Az államtitkár szerint a család mellett helyi szinten lehet a legtöbbet tenni az idősek aktivitása, jóléte érdekében; az önkormányzatok idősügyi feladatainak ellátását az Idősbarát Önkormányzat díjjal ismerik el.
Az idősek aktivitását célozza az országos gyaloglóidősklub-hálózat, amelynek keretében már 120 gyaloglóklub működik. A civil kezdeményezésként indult Alzheimer Cafékban pedig a hozzátartozók kapnak segítséget hasonló helyzetben lévőktől – sorolta.
Hornung Ágnes jelezte: a tervek szerint hamarosan életbe lép a demencia-akcióterv, amellyel hathatós segítséget nyújtanak a demenciában és Alzheimer-kórban szenvedőknek és családtagjaiknak.
Beneda Attila, a KIM családügyekért felelős helyettes államtitkára, az Idősek Tanácsa titkára a konferencia megnyitóján arról beszélt, az idősekre nem rászorulóként, hanem erőforrásként kell tekinteni, nagy szükség van “a kizökkent világban” tapasztalatukra, életbölcsességükre.
Úgy véli, a geriátriának, az orvostudomány viszonylag új ágának nagy lesz a jelentősége a jövőben, ugyanis idősödő társadalomban élünk.
Bidló Judit, a Belügyminisztérium (BM) egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, önmagában nem elegendő az élet meghosszabbítása, az is fontos, hogy ezt az idős emberek méltóságban élhessék meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a rosszabb társadalmi helyzetben lévők fogékonyabbak a betegségekre, és az országon belül is jelentős különbségek vannak az egészségben eltöltött életévek számában, miközben a cél ennek a számnak a növelése.
A helyettes államtitkár szerint ennek eléréséhez szükséges a többi között a hozzáférési korlátok csökkentése, vagyis hogy a betegek könnyebben férhessenek hozzá ellátáshoz. Szólt arról is, hogy elkötelezettek az otthonápolás fejlesztésében, és a gyógytornászok, rehabilitációs orvosok elérésének javításában.
Fülöp Attila, a BM gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára előadásában arról beszélt, a “jó idősügyhöz” mindenkire szükség van, elsősorban a családokra, de emellett a helyi igényeket ismerő önkormányzatokra, a történelmi tapasztalatokkal rendelkező egyházakra és civilekre, valamint az államra.
Közölte: az elsődleges cél az, hogy az időseket ne kelljen “kiemelni” a családjukból, vagyis olyan támogatást kaphassanak – például házi segítségnyújtás, étkeztetés, falugondnoki ellátás, nappali ellátás révén -, ami azt segíti, hogy otthon maradhassanak.
Az idősügyi szakellátásról szólva elmondta, Magyarországon körülbelül 60 ezer ember él idősotthonban, amit a kormány 90 milliárd forinttal támogat.
Jelezte, egy tavalyi törvénymódosítás nyomán megnyílt az út a szakápolási központok létrehozása előtt, ezekben az intézményekben az idősotthonoknál magasabb szintű egészségügyi ellátást tudnak biztosítani.
A geriátriai readaptáció szakmapolitikai, bioetikai és idősgyógyászati kérdéseiről szóló konferenciát a Magyar Bioetikai Társaság, az Idősek Tanácsa, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Geriátria és Krónikus ellátás Tagozata, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezte.
A geriátriai readaptáció célja, hogy megállítsa vagy visszafordítsa az életkor előrehaladtával kialakuló degeneratív leépülési folyamatokat, hogy az idős ember visszanyerhesse önellátási képességét.