A 2024-es költségvetéssel a kormány célja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben megvédje az elért gazdaságpolitikai eredményeket – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában.
Közölte, ennek négy pillére van, a munkahelyek megőrzése, a családtámogatások fenntartása, a rezsivédelem és a nyugdíjak reálértékének biztosítása.
Elmondta: a költségvetés tervezése során a kormánynak reagálnia kellett a kedvezőtlen külső gazdasági környezetre. A háború és az erre adott uniós szankciók következtében az energiaárak emelkedtek, amely továbbgyűrűzött a reálgazdaságba. Az infláció negatív hatásai minden területen érezhetők, a gazdasági növekedés visszaesése pedig a munkahelyeket és a családokat veszélyezteti.
Kiemelte: a kormány gazdaságpolitikájának íve 2010 óta értékalapú, első két helyen a munkahelyek és a családok támogatása áll.
Fontos gazdaságpolitikai eredménynek nevezte, hogy egymillióval többen dolgoznak most, mint a 2010-es gazdaságpolitikai fordulat évében. A gazdasági lehűlés azonban veszélybe sodorhatja a munkahelyeket, ezért a kormány célja, hogy a foglalkoztatottság a jelenlegi 4,7 millió fős szint közelében maradjon – mondta.
A 2024-es költségvetési törvényjavaslat olyan adóváltozásokat tartalmaz, amely megőrzi és lehetőleg növeli a munkahelyek számát – húzta alá.
Elmondta, családtámogatásra jövőre a GDP mintegy 4 százalékát, 3300 milliárd forintot fordít a kormány a 2010-es 1000 milliárd forint után, amely Európában az egyik legkiterjedtebb támogatási rendszer. A nyugdíjak inflációkövető növelése, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a nyugdíjprémium is azt szolgálja, hogy a nyugdíjak megőrizzék reálértéküket és a jövő évi költségvetés ezt biztosítja – közölte.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság a rezsivédelmi támogatások átalakítását javasolta. Hozzátette, a kormány a jövő évi költségvetésben több mint 1300 milliárd forintot szán a rezsivédelem megőrzésére.
A háborús környezetben a fizikai biztonságra is célszerű figyelni, ezért a katonai és védelmi kiadások jövőre a GDP 2 százaléka fölé emelkednek, a rendvédelemre és a határvédelemre is több forrás jut – mondta.
