A pedagógiai szakszolgálatok, amelyek tíz éve nyújtanak szakmai segítséget a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében, megalakulásuk előtt egy rendezetlen világra emlékeztettek, amit mára sikerült egységes rendszerbe szervezni – jelentette ki Maruzsa Zoltán, hétfőn Budapesten, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat által rendezett szakszolgálati hét nyitó konferenciáján.
A Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a 2013 előtti időszakra utalva elmondta, hogy a szakszolgálati ellátások terén olyan rendezetlen világra emlékszik, ahol a feladatok ellátása “kellően zavaros és szabályozatlan” volt. Ugyanis szociális intézmények, korai fejlesztési központok, egyéb egészségügyi intézmények, szakértői bizottságok nem működtek még összehangolt rendszerben.
A területi lefedettségre az volt jellemző, mint a népmesékben, “egyszer volt, hol nem volt”. Vagyis sok vidéki településen nem is találkoztak ezzel az ellátással. Üdvös lett volna, ha az önkormányzati fenntartói rendszerben a kistelepülések is el tudták volna látni ezeket a feladatokat, de kapacitás hiányában sok helyen lehetetlen volt – hangzott el.
Ezért volt jó stratégiai döntés, hogy amikor az egész köznevelés rendszerének állami fenntartására ráfordult az ország, akkor ennek a feladatcsokornak az átgondolására is sor került – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, mára egységes protokollok, eljárásrendek alakultak ki.
A területi ellátottságról szólva kijelentette, hogy jelentős változás történt, még akkor is, ha mindenhová nem jutnak el olyan erőkkel, mint szeretnének, de van struktúrája, rendszere, rendje annak, hogy ma minden gyereket megvizsgálnak, diagnosztizálnak és tudják kinek, hol és mire van szüksége. Ezeket az igényeket lehetőségeik szerint felkészült kollégáikkal teljesítik – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy jelentősen gyarapodott az ellátáshoz jutó gyerekek száma.
A rendszer indulásakor 2014-ben 401 ezer tanulóhoz jutottak el, a 2022-es évben pedig 538 ezerhez – sorolta és hozzátette ez a kapacitások és az erőforrások növekedésének köszönhető.
Rámutatott arra is, hogy nehéz helyzetekben is kipróbálhatták magukat. Utalt az úgynevezett “Taigetosz” törvény vitájára, amikor a szakszolgálat rendszere is politikai viták kereszttűzébe került.
Emlékeztetett arra, hogy ezek a viták egy év alatt semmivé váltak, legalábbis a társadalmi viták színterén. Leszögezte: “az akkor meghozott döntések helyesek voltak”.
Az iskolaalkalmassági vizsgálatok változására is kitért. Elmondta, az, hogy már nem az óvodákban folytatták le, hanem ha szükséges, a szakszolgálatoknál egységes protokollok mentén.
A járvány időszaka is rendkívüli nehézségekkel állította szembe a közoktatást és azzal együtt a szakszolgálatok munkáját is. Ennek pozitívuma az államtitkár szerint, hogy olyan innovációt tudtak megvalósítani a rendszerben, amelynek egyes elemei a jövőre nézve is megfogadhatóak.
A szakszolgálatok következő tíz évére bizakodóan tekint Maruzsa Zoltán, mert, mint mondta, azt tapasztalja, hogy a különböző feladatoknak nagyon jó szakmai összekapcsolása zajlik. A jövőre nézve a kormányzat felelősségét is megemlítette, amit az infrastruktúra és a szükséges humánkapacitás megteremtésében, bővítésében látja.
