Több mint negyven telt házas vetítéssel és rekord nézőszámmal zárult a Budapesti Klasszikus Film Maraton, a Nemzeti Filmintézet felújított mozgóképeket bemutató rendezvényén húszezer néző vett részt.

A Budapest-Bécs-Hollywood mottóval megrendezett eseményen csaknem száz alkotást láthatott a közönség hat napon át, négy helyszínen. A vasárnap zárult fesztiválon közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal is várták az érdeklődőket.
A Nemzeti Filmintézet hétfői közleménye szerint telt házas volt a fesztivált megnyitó King Creole című, Elvis Presley főszereplésével készült Kertész Mihály-film vetítése is. Kiemelkedő sikert arattak a Szent István téren megrendezett ingyenes vetítések Magyarország legnagyobb, 21 méter széles szabadtéri mozivásznán. Összesen mintegy ötezren nézték meg a Macskafogót, a Szelíd motorosok és Szárnyas fejvadász című klasszikusokat, valamint Kertész Mihály A tolonc című némafilmjét, amelynek vetítését a Győri Filharmonikus Zenekar kísérte.
Először a filmmaratonon voltak láthatók felújítva olyan alkotások, mint Az oroszlán ugrani készül Bujtor Istvánnal, a Sziget a szárazföldön Kiss Manyival, a Szürkület Haumann Péterrel és a Hosszú alkony Törőcsik Mari alakításával. Bemutatták a Pannónia Filmstúdió legendás alkotásait. A Macskafogó, a Hófehér, Kovásznai György Habfürdő című filmje, valamint a csaknem száz reklám és animációs rövidfilm szintén a népszerű programok közé tartozott.
A filmeseknek, a diákoknak és a tanároknak a szervezők az idén először ingyenes akkreditációs karszalagot biztosítottak. A diákvetítéseken és oktatási programokon mintegy háromezren vettek részt.
A közleményben kiemelik, hogy a filmmaraton meghívására Budapestre érkezett Thierry Frémaux, a lyoni Lumiere Intézet és a Cannes-i Filmfesztivál igazgatója. A filmtörténet kezdeteiről szóló Lumiere! – A kaland kezdete című filmet hozta el Budapestre, amelyet élő narrációjával mutatott be. Előadása végén elismerően nyilatkozott a filmmaratonról és hangsúlyozta a restaurált klasszikus filmeket bemutató fesztiválok és cinématheque-ek jelentőségét.
Mint írják, számos neves magyar alkotó és filmszakember, köztük András Ferenc, Bánsági Ildikó, Bleier Edit, Kő Edit, Elek Judit, Galambos Erzsi, Kende János, Steve Kovács, Pacsay Attila, Rófusz Ferenc, Ternovszky Béla, Enyedi Ildikó, Bacsó Zoltán, Varga György, Ragályi Elemér és Ullmann Mónika is részt vett a vetítéseken, és megosztotta a filmekhez kapcsolódó emlékeit a közönséggel.
Népszerűek voltak Billy Wilder filmjei, a Van aki forrón szereti, A vád tanúja és az Egy, kettő, három, az Alain Delon és Romy Schneider főszereplésével készült A medence című alkotás és a Romy Schneiderről készült dokumentumfilm, valamint Kertész Mihály filmjei.
Csaknem ötven külföldi filmarchívum és filmintézet vezető munkatársa érkezett az eseményre az Egyesült Államoktól Szerbiáig számos országból, hogy bemutassa a programba küldött filmjeit, továbbá a Budapest Classics Lab elnevezésű konferenciasorozaton megossza tapasztalatait a klasszikus filmek restaurálásáról, terjesztéséről és az oktatásban való felhasználásáról.
A párizsi Pathé-Seydoux Alapítvánnyal közösen a magyar filmörökségből a Pathé gyűjteményében fellelhető anyagok felkutatására közös programot indít a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, a washingtoni Kongresszusi könyvtár gyűjteményében pedig eddig elveszettnek hitt, Janovics Jenő és Kertész Mihály által rendezett filmeket azonosítottak be, amelyeknek hazahozataláról és a további magyar filmek felkutatásáról állapodtak meg a fesztivál alatt – hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Kitérnek arra is, hogy a fesztivál idején az Európai Filmarchívumok Szövetségének vezetőségi tagjai, köztük Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója évközi szakmai egyeztetést tartottak a 2023-as tervekről.