A kormány ösztöndíjakkal, rezsikompenzációval, beruházásokkal támogatja a nemzetiségi oktatást Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok ötödik találkozóján a Parlamentben pénteken.
Soltész Miklós felidézte: a nemzetiségi önkormányzatok 2010-ig 12 intézményt vettek át, ma már 106-ot tartanak fenn. Mintegy 20 ezer gyermek jár ezekbe a nemzetiségi óvodákba, általános iskolákba és gimnáziumokba.
Ezt a munkát csak összefogással és felelősséggel lehet végezni, személyes jelenlét, tudás, lelki kapcsolat és megfelelő háttér szükséges hozzá – tette hozzá a KDNP-s politikus.
Soltész Miklós a béremelésekkel kapcsolatban megköszönte a türelmet, azoknak a hozzáállását, akik nem az erőszakos eszközöket, hanem a tárgyalást, párbeszédet választották.
Elmondta, a nemzetiségi intézményekkel és az oda járó gyerekek létszámának emelkedésével azoknak a pedagógusoknak a létszámát is növelni kellett, akik a nemzetiségi területet választják. Ebben segítettek az ösztöndíjak, amelyeket összesen több mint egymilliárd forintból 846-an kapták meg, azok, akik vállalták, hogy nemzetiségi intézményben oktatnak.
2010 óta 120 településen 158 nemzetiségi köznevelési intézmény kapott összesen 26 milliárd forintnyi támogatást beruházásokra, felújításokra, eszközbeszerzésre. Korábban rezsikompenzációra 1,7 milliárdot kaptak az intézmények, idén pedig 920 millió forintos támogatást. Az energetikai felújítás a napokban megszületett kormánydöntés nyomán 54 fenntartó 69 nemzetiségi intézményében kezdődhet el a nyáron egyenként 800 ezer-2 millió forint közötti támogatással, összességében több mint félmilliárd forintért – ismertette az államtitkár.
Az elmúlt évek nehezek voltak a felelős vezetők számára, a háborús készülődés közepette óriási a nyomás az országon, kormányon, nem könnyű a helyzet, alkotni nevelni fejlődni csak békében lehet – jegyezte meg.
Soltész Miklós emlékeztetett arra is, hogy június 9-én nemcsak európai parlamenti és települési önkormányzati, de nemzetiségi önkormányzati választások is lesznek.
A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet azokra, akik “eddig is a közösséget szolgálták, az építésben voltak erősek, s nem a békétlenkedést szolgálták”, mert azokkal lehet folytatni az elkezdett munkát.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a nemzetiségi oktatás aktuális helyzetéről és kihívásairól szóló előadásában ismertette többek között, hogy – a romákat nem számítva – 1046 helyen 678 nemzetiségi feladatokat ellátó óvoda, általános iskola, illetve gimnázium van Magyarországon. A nemzetiségi óvodákba évek óta mintegy 18 ezer gyermek jár, az általános iskolákba 2017-ben mintegy 58 ezer, tavaly 54 ezer, a gimnáziumokba mintegy 3500.
A pedagógusbérek emeléséről szólva az államtitkár megköszönte az érintettek türelmét. Mint mondta, sok küzdelem volt, de “elértük az áttörést”. Ez év elejétől a pedagógus-átlagbér 672 ezer forint, s ez jövőre eléri a 800 ezret.
Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: az alaptörvény rögzíti a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz és identitásuk megerősítéséhez való jogát. A nemzetiségi önkormányzatoknak sok kérdésben van egyetértési joga, például a vezetők kinevezésekor – fűzte hozzá.