A Tanítsunk Magyarországért! program életeket, életterveket ment és minden 100 forint, amit arra költenek, 260 forintot hoz a költségvetésnek azzal, hogy a résztvevők később nem általános iskolai, hanem középfokú végzettséggel helyezkednek el a munkaerőpiacon – mondta a program irányításáért felelős kormánybiztos a baranyai Magyarszéken szerdán.
György László a Kökönyösi Gimnázium Magyarszéki Általános Iskolájában tett látogatásakor újságíróknak nyilatkozva utalt rá, a Tanítsunk Magyarországért! program egyetemista mentorok bevonásával abban segíti a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távolabbi településen élő felső tagozatos általános iskolásokat, hogy meg tudják állni a helyüket a középiskolában és legalább szakmát szerezzenek.
“A programunk a tehetség fejlesztéséről szól, az a hitvallásunk, hogy mindenki tehetséges valamiben“, de mégis vannak olyan gyerekek, akik középfokon lemorzsolódnak – tette hozzá. Megjegyezte, a szakmaszerzésig, az érettségiig és a diplomaszerzésig is apró lépések vezetnek, de ha valakinek egy kis lépés nagy ugrásnak tűnik, segítenek neki azt apró lépésekre bontani.
A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a Tanítsunk Magyarországért! program betagozódott a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Élvonal Alapítvány rendszerébe, így a tanulókat nemcsak abban tudják támogatni, hogy megállják a helyüket a középiskolában, hanem abban is, hogy ha képességeik engedik, ki tudják bontakoztatni a tehetségüket és akár a Nobel-díjig is eljuthassanak.
A Tanítsunk Magyarországért! programra évi 2 milliárd forintot szán a kormány, jelenleg mintegy 110 településen ezer mentor és 4 ezer általános iskolás vesz részt benne, és szeretnék, ha négy éven belül minden olyan általános iskolát elérnének, ahol hatásos segítséget tudnak nyújtani, ezzel együtt a mentorok száma 2500-ra, a mentorált általános iskolásoké 10 ezerre nőne – közölte.
Szólt arról, kívánatos lenne, ha a tanár és tanító szakos felsőoktatási hallgatók nagyobb arányban vennének részt a programban, mert pedagógusi pályájuk során hasznosítható fontos tapasztalatokra tennének szert.
A mentorálás nemcsak a mentoráltnak, hanem a mentornak is hasznos, olyan képességeket fejleszt, amelyekre a munkaerőpiacnak szüksége van: problémamegoldás, konfliktuskezelés, szervezési, irányítási, vezetési képesség – tette hozzá.
György László kiemelte, hogy a program indulása óta az érintettek körében 54 százalékos középiskolai lemorzsolódás 9 százalékponttal csökkent. A hosszú távú víziójuk az, hogy 2030 után minden általános iskolából kikerülő diák legalább szakmát szerez és tovább is tanul, ha ezt a képességei lehetővé teszik – mondta el.
