Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához nélkülözhetetlen az innovációs ökoszisztéma elemzése-fejlesztése, a versenyképes, termelékeny vállalati ökoszisztéma kialakítása – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a Növekedési jelentés 2023 kiadvány bemutatóján szerdán.
Balatoni András kiemelte: Magyarországon mintegy 1100 innovációvezérelt vállalatot azonosítottak, amelyek bár csak a működő magyar vállalatok 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát adták. Ezek a vállalatok érett (9-12 éves), túlnyomó részt hazai tulajdonban álló cégek – ismertette.
Az intenzív növekedési fordulat alapvető eleme az innováción és folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, amely a piacképes tudás, ismeret létrehozása révén biztosítja a hazai értékteremtő képesség növekedését – mutatott rá.
Balatoni András ismertette, hogy az innovációk létrejöttében a verseny domináns tényező, a sikeres vállalkozók magas kockázati toleranciával rendelkeznek, ezért formálni kell a fiatal tehetségek gondolkodását. A finanszírozás kritikus pont az innovációvezérelt cégek körében, speciális, alternatív finanszírozási eszközök segíthetik az egyszerű, rugalmas finanszírozást a vállalkozások korai fázisában. Az ökoszisztémán belüli összes kulcsfontosságú érdekelt fél – innovátorok és vállalkozók, kockázati tőkések, vállalatok, egyetemek és a kormányzat – tartós elkötelezettségével lesz képes Magyarország teljes mértékben kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, és így elkerülni a “közepes fejlettség” csapdáját – fejtette ki. Kitért arra: a rejtett “bajnokok” száma emelkedik, 2009-óta több mint duplázódott, ötszázról 1100-ra emelkedett, leginkább a kreatív és tudásintenzív iparágakban koncentrálódnak, fele Budapesten található.
Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását át kell állnia a minőségi alapú, intenzív növekedési modellre.
Arról is beszélt, hogy a hazai gazdaság integrált a nemzetközi termelési láncokba, és magas az FDI részaránya, ami az intézményi fejlettséget mutatja, és a 21. század kritikus infrastruktúráit tekintve az EU középmezőnyében van Magyarország, miközben a digitális infrastruktúra egyes szegmenseiben az élmezőnyben szerepel.
Az idei Növekedési jelentés az innováció terén a világ egyik vezető egyetemének, a Massachusets Institute of Technology (MIT) keretrendszerét használva elemzi a hazai innovációs ökoszisztéma jelenlegi helyzetét, és azonosítja a legfontosabb előrelépési lehetőségeket. A tanulmány szerint az MIT ötszereplős modelljének minden eleme (egyetem, kormányzati intézmények, kockázati tőke, nagyvállalat és maga a vállalkozó) megtalálható Magyarországon, azonban a szereplők közötti együttműködés, a hálózati hatások kihasználtsága elmarad a jó gyakorlatoktól, így érdemi növekedési tartalékot hordoz. A kutatói-vállalkozói együttműködés az uniós átlag alatti Magyarországon. A jól működő együttműködéshez szemléletváltásra van szükség; célzott eszközökkel az egyetemek, a kutatóintézetek, a kockázati tőke és az ipar közötti együttműködés erősíthető. Hasonlóan fontosnak nevezte, hogy a nagyvállalatok és az egyetemek között kiépített, közös kutatási együttműködések hatása a kkv szektort is elérje.
Virág Barnabás alelnök a kiadványt bemutató konferencián a világgazdaságot hosszú távon meghatározó megatrendek közül kiemelte a demográfiai változásokat, amelyben verseny alakul ki a munkaerőért, és megemlítette a klímaváltozást, amely egyre erősebb gazdasági következményekkel bír, ahogy a geopolitikai tér átrendeződése és a technológiai forradalom is. A válsághelyzetek és a megatrendek minden gazdaságban a növekedési környezet átalakulását hozzák. Az a feladat, hogy ezekre a legjobb válaszokat alakítsák ki a magyar gazdaság fenntartható növekedésének eléréséhez – mondta.