Jogszabályt kell módosítani a nevelőszülői alkalmassági vizsgálatok megváltoztatásához, ugyanakkor a “belső szabályozókban” már tudtak gyorsítani a folyamatokon és ésszerűsíteni a feladatokon – mondta a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára szerdán egy, a témában szervezett budapesti konferencián.
Gyurkó Szilvia közölte, a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok módszertanát is revízió alá veszi az általa vezetett államtitkárság.
A gyermekvédelem összefüggő egyes jogszabályok tervezett módosításával megtörténik az alkalmassági vizsgálatok jogi átrendezése – mondta.
Az államtitkár szólt arról, hogy a 9,5 milliárd forintos “krízisintervenciós alap” egy részét olyan lakásotthoni férőhelyekre fordítják, ahol speciális elhelyezéseket biztosíthatnak és modellprogramokat is elkezdhetnek.
Ugyanakkor – mint rámutatott – e férőhelyek kialakítása csak egy része ennek a “problémahalmaznak”, ugyanis még mindig nyolc megyében egyáltalán nincs gyermekpszichiáter, és ahol van is, ott sem biztos, hogy megfelelő ellátást kapnak a gyerekek.
Gyurkó Szilvia szólt arról is, hogy “elképesztően megnőtt” azon gyermekek száma, akik gyógyszeres kezelést kapnak. Ezen a területen is revízióra van szükség, hogy ez “egyáltalán egy tüneti kezelés, egy szükséglet szerinti kezelés, vagy (…) egy kényelmi kezelés” – mondta az államtitkár.
A gyermekvédelem területet is érintő költségvetési tárgyalások kapcsán úgy fogalmazott: “csapataink harcban állnak”.
Az államtitkár kiemelte, “árnyalni kellene a szolgáltatások módját”, és példaként említette, hogy nagyon nagy szükség lenne krízis nevelőszülői hálózatokra például a kórházban rekedt gyereket illetően. Sokkal sokszínűbb nevelőszülői hálózatra van szükség
– hangsúlyozta.
Gyurkó Szilvia megjegyezte azt is, szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy oda helyezik a gyermekeket, ahol hely van, ehelyett a szükségleteit kellene figyelembe venni.
Az államtitkár az SOS Gyermekfalvak által Tabuk nélkül címmel szervezett, a magyar gyermekvédelem helyzetéről szóló tanácskozáson a résztvevőktől előre összegyűjtött kérdésekre válaszolt.
Balás Gábor, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának kuratóriumi elnöke megnyitójában emlékeztetett: a szervezet már negyven éve dolgozik Magyarországon azért, hogy azok a gyerekek, akik nem élhetnek a saját családjukban, biztonságos, szerető és támogató közegben nőhessenek fel.
“Nem csukhatjuk be a szemünket azon a rendszerszintű problémák előtt, amin a magyar gyermekvédelem az utóbbi időszakban küzd”
– fogalmazott.
Balás Gábor kijelentette: közös felelősségünk a megoldások megtalálása, mert “a gyermekek biztonsága, jövője és emberi méltósága” nem lehet kompromisszum kérdése.
A kuratóriumi elnök emlékeztetett arra is, hogy öt évvel ezelőtt hirdették meg, hogy október 7. legyen az állami gondozásban élő gyermekek napja.
