Szolnokon tartott előadást a honvédelmi miniszter

Benkő Tibor honvédelmi miniszter tartotta július 26-án, Szolnokon az EuroAtlanti Nyári Egyetem záróelőadását.

Az Euroatlanti Nyári Egyetem 20 évvel ezelőtt, hazánk NATO-csatlakozásakor indult útjára. A minden évben megtartott képzés elsődleges célja, hogy a résztvevők az előadások, szemináriumok segítségével behatóan ismerkedjenek meg Magyarország és Európa közvetlen környezetének globális biztonságpolitikai folyamataival. Az idei esztendőben a kurzus utolsó napját a szolnoki MH Béketámogató Kiképző Központban teljes egészében a téma hazai vonatkozásainak szentelték. A záróelőadást Benkő Tibor honvédelmi miniszter tartotta a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán.

A tárcavezető előadásában kifejtette: az utóbbi évek folyamatosan változó biztonsági kihívásai, a hibrid hadviselés különböző formái megkövetelik a NATO és a nemzeti hadseregek erősödését. Mint mondta, különleges jogrend esetén az ország védelmi képessége csak abban az esetben működhet hatékonyan, ha a feltételeket békeidőben megteremtik hozzá. A magyar kormány tisztában van ezekkel a kihívásokkal, ezért indította el a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amely a Magyar Honvédséget 2026-ra a térség meghatározó, a kor követelményeinek mindenben megfelelő haderejévé teszi. A miniszter rámutatott: a fejlesztés anyagi forrásai rendelkezésre állnak, a tárca költségvetése pedig folyamatosan nő a Program végrehajtása érdekében: idén 513 milliárd, jövőre pedig 616 milliárd forintból gazdálkodhat a minisztérium. Benkő Tibor hozzátette, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján vállalt, a védelmi kiadásokra tervezett 2 százalékos GDP-kiadást Magyarország a szabott határidőre, 2024-re el fogja érni.

Benkő Tibor előadásában a nagyarányú haditechnikai beszerzések kapcsán hangsúlyozta, hogy a program középpontjában mindig az ember, a katona áll, hiszen a megújult eszközöket csak a legmagasabb szinten kiképzett, lojális, hazájukhoz, hivatásukhoz, nemzetükhöz hű katonák kezelhetik. Ezért vezették be a katonai életpályamodellt is, amely az erkölcsi megbecsülés mellett a lehető legjobb munkakörülményeket, valamint egzisztenciális garanciákat is biztosít a katonáknak. A program szerves része a kiképzési és oktatási terület hatékonyságának maximalizálása is. „Biztos vagyok abban, hogy mire az új haditechnikai eszközök megérkeznek, addigra olyan kiképzett állomány áll majd rendelkezésre, akikkel ezt a feladatot sikeresen tudjuk végrehajtani” – mondta a tárcavezető

A haderőfejlesztéssel kapcsolatosan a miniszter külön kiemelte a hazai fegyvergyártás újraindítását. Mint mondta, a Kiskunfélegyházán működő üzemben összeszerelt kézifegyvereket nemcsak a katonák, hanem valamennyi hazai fegyveres testület állománya használni fogja a közeljövőben. A távlati terveket vázolva hozzátette: hamarosan a fegyverek gyártása is a helyszínen fog történni, majd a tervek szerint a lőpor- és tölténygyártást indítják be.

A tárcavezető a fiatalabb generáció érdeklődésének felkeltését stratégiai jelentőségűnek nevezte. Mint mondta, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség a honvédelmi táborok, a Honvédelmi Sportszövetség, a Honvéd Kadétprogram koncepciójával, a honvéd középiskolák számának tervezett bővítésével, valamint a honvédelem ügye iránt elkötelezett diákoknak bevezetett ösztöndíjrendszerrel eddig is sokat tett, s a jövőben még többet kíván tenni a fiatalok megszólítása érdekében.

Benkő Tibor Szolnokot katonavárosként jellemezte, amely alakulatai és kiváló adottságai miatt a jövőben még hangsúlyosabb szerepet játszik majd védelmi tekintetben. Példaként említette azt a nemzetközi összetételű, regionális különleges műveleti erők komponens parancsnokságot, amit Szolnokon fognak létrehozni.

A tárcavezető kifejtette, hogy a kormány és a tárca a haderőfejlesztést a tízéves program vége, azaz 2026 után is folytatja.