A keddi kamatdöntés után az elemzők az MTI-hez eljuttatott kommentárjaikban úgy vélik, hogy a szeptember 18-i ülés izgalmasabb lehet, a friss inflációs jelentés változásokat hozhat a monetáris politikában, de az alapkamat 2020 közepéig változatlan maradhat.

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője kiemelte: most sem változtatott a monetáris kondíciókon a monetáris tanács, izgalmasabb lesz a szeptember 18-i kamatdöntő ülés, amelyet megelőz az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 13-i fontos ülése, és elkészül az MNB friss inflációs jelentése is.
Az MNB szorosan követi a külföldi döntéshozók monetáris politikáját, elsősorban az EKB-t, amely várhatóan december végén vezeti ki az eszközvásárlási programot, de a mostani kommunikáció alapján legalább 2019 nyár végéig tartja a jelenlegi kamatszintet – jelezte.
Varga Zoltán rámutatott: a forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Az MNB laza monetáris politikája a szeptemberi Fed kamatemelést követően kerülhet ismét előtérbe, illetve egy nagyobb, amerikai hozamemelkedés esetén. Összességében az euró-forint árfolyama – rövid távon – a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítunk, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá – fűzte hozzá.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a banknál nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonását kezdheti meg az MNB, majd 2020 közepétől következhet az alapkamat lassú, fokozatos emelése. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, ezzel együtt az EKB kamatemelésére 2019 második feléig nem lehet számítani.
A Takarékbank elemzője úgy vélte: az elmúlt hetekben az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos turbulenciáinak hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapírpiaci hozamok, érdemben emelkedtek a kockázati felárak.
A hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés. A forint gyengülése az olajárak emelkedésével  párhuzamosan ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében – elemezte a szakértő.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a hazai bankközi kamatok jövőre folyamatosan igazodnak majd a jegybanki alapkamathoz, az alapkamat emelése először 2020-ban várható.
Nyeste Orsolya szerint az MNB a kamatdöntés után kiadott  közlemény alapján továbbra is abban bízik, hogy az importált, azaz a külföldről behozott áruk és szolgáltatások által előidézett infláció alacsony marad. Emellett a jegybank ismét jelezte, hogy a külső környezet változásai miatt az óvatos megközelítés indokolt, hozzátették azonban, a külső folyamatokat a jegybank az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, s azok tartósságára helyezi a hangsúlyt.
Ami a nagy jegybankok monetáris politikáját illeti, az MNB számára továbbra is elsősorban az Európai Központi Bank döntései az irányadóak – mutatott rá az Erste elemzője.