A korábbi évekhez képest idén jelentősen nőtt az elfogott határsértők száma, emelkedik az afgán állampolgárok aránya és egy intenzívebbé válik az embercsempészek tevékenysége – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Röszkén.

Bakondi György a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatón azt mondta, tavaly szeptember közepéig 21 992 határsértőt fogtak el a magyar rendőrök és katonák, idén 73 617-et. Hozzátette: idén 719 embercsempész ellen indult eljárás, a tavalyi 274-gyel szemben.
A politikusok Európa-szerte egyöntetűen nyilatkoznak arról, a 2015-ös események nem ismétlődhetnek meg – hangsúlyozta a tábornok.
Leszögezte, a magyar álláspont világos: a határt védeni, a migrációt megállítani kell, a menekültügyi hatáskörnek pedig a nemzetállamoknál a helye. A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek – mondta a tábornok, hozzáfűzve: erre jó példa Afganisztán.
Bakondi György kifejtette, a kontinens 2015-ös elözönlését elhibázott politikai nyilatkozatok okozták. Emellett Magyarországnak és kormányának komoly kommunikációs támadásokat kellett kiállnia, mert védte Európa határát. E folyamatok súlyos politikai, biztonsági és társadalmi hatásokkal jártak, melyeket a mai napig tapasztalhatunk Európában.
A kerítés megépítése a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határon fontos politikai döntés volt. Az illegális migráció megállítását segítette, hogy Magyarország biztonságos harmadik országgá nyilvánította Szerbiát, tranzitzónákat hozott létre, a kormány kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet és megfelelő rendőri és katonai erőt vezényelt a határra – hangsúlyozta a főtanácsadó.
A műszaki határzár kialakítása miatt annak ellenére érték támadások Magyarországot, hogy korábban számos európai országban építettek kerítést, legelőször a spanyol-marokkói határon 1993-ban, illetve 1998-ban, legutóbb pedig idén Lengyelországban és Litvániában a belorusz határon – közölte a tábornok.
A 2015-ben bevezetett intézkedéseknek köszönhetően 2018-ig folyamatosan csökkent a határsértők száma, azt követően azonban újra növekedésnek indult. Hat év alatt több mint 591 ezer határsértőt és 3027 embercsempészt fogtak el, 211 ezer menekültkérelmet bíráltak el, a kérelmezők közül 2837-en részesültek nemzetközi védelemben. 67 a határ alatt átvezető alagutat fedeztek föl, ezek közül 32-t nem fejeztek be. Tíz erőszakos határátlépési kísérlet történt, a migránsok jellemzően kövekkel dobálták meg a rendőröket és katonákat, valamint műszaki eszközöket rongáltak meg – tudatta Bakondi György.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár felidézte, a röszkei átkelőnél hat évvel ezelőtt több száz kövekkel, botokkal felfegyverzett migráns próbált erőszakosan betörni Magyarország területére. Úgy fogalmazott, a helyzet azóta sem fordult jobbra, részben azért, mert az Európai Unióban továbbra is menedzselni akarják a migrációt, nem pedig megállítani.
Az elfogott határsértők száma, és a tendenciák azt mutatják, rosszabbul állunk mint hat évvel ezelőtt. A migrációból fakadó problémák itt vannak velünk, ezért szerepeltek erre a témára vonatkozó kérdések is a tizenegyedik nemzeti konzultációban – mondta az államtitkár. Hozzátette: a több 1,4 millió válaszadó megerősítette a magyar kormány migráció ellenes felfogását.
A migráció a magyar-szerb kormányülés egyik központi kérdés volt, ahogy szerepelni fog a Fidesz szerdán este kezdődő frakcióülésének témái között is – mondta Kovács Zoltán.
Európa határait, a migrációs hullám megállításának elsődleges védvonalát a magyar és szerb határok jelentik – hangsúlyozta a politikus. Rámutatott, mivel esély sincs arra, hogy egységes és racionális európai bevándorláspolitika legyen annak legjobb helye a tagállamoknál van.