AM: az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a hazai nemzeti parkok rendszere

Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a hazai nemzeti parkok rendszere, amelyek költségvetése közel megnégyszereződött, emellett kétszer annyian dolgoznak az állami természetvédelemben – mondta az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára pénteken Fertőújlakon, ahol átadták a Fertő-Hanság Nemzeti Park felújított Csapody István Természetiskoláját.

Rácz András ismertette, hogy míg 2010-ben mintegy 700-an dolgoztak a hazai nemzeti parkokban, addig ma 1400-an. A költségvetésük 4,5 milliárd forintról 20 milliárd forintra nőtt.
Hozzátette, hogy a legelőállat-állomány 45 százalékkal 14 ezres egyedszámra nőtt, és az elmúlt tíz évben 4200 hektáron 83 új védetté nyilvánítás történt.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai nemzeti parkok napja alkalmából az AM a Klímapolitikai Intézettel ezer fős, országos reprezentatív kutatást végzett, amely során kiderült, hogy három év alatt 15 százalékkal nőtt idehaza a nemzeti parkok ismertsége.
A felmérésből szerint a résztvevők 98 százaléka tartja fontosnak azt, hogy legyenek olyan védett területek, ahol a környezetvédelmi kezelésen kívül nincs más beavatkozás, emellett a válaszadók 70 százaléka tudatosan keresi fel a nemzeti parkokat – sorolta az államtitkár.
Rácz András kiemelte, hogy a hazai nemzeti parkok az ökoturizmus “legnagyobb letéteményeseivé” váltak, mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény van idehaza, ennek felét valamelyik nemzeti parki igazgatóság működteti.
Hozzátette: évente mintegy 1,6 millió látogatót fogadnak az ökoturisztikai létesítmények, számuk tavaly a járvány miatt egymillióra esett vissza, de a remények szerint a közeljövőben az 1,6 milliót is meg lehet majd haladni.
Kitért arra is, hogy a környezeti nevelésben is a legnagyobb tényezők a nemzeti parkok, 15 erdei iskolával, amelyek évente mintegy 200 ezer gyermeknek adnak valamilyen környezeti nevelési programot, élményt.
Rácz András beszélt arról is, hogy egész Európában nincs olyan erős természetvédelmi rendszer, ahol a nemzeti parki igazgatóságok működési területe az ország szinte egész területét lefedi.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, a kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a legélhetőbb országok közé tartozzon, amihez hozzátartozik, hogy a szabadidőt megfelelően lehessen eltölteni és a hazai turisztikai szálláshelyek olyan színvonalúak legyenek, mint Ausztriában, vagy Szlovákiában.
Hozzátette, hogy 98 turistaház fejlesztését támogatták 2018 óta, jelenleg is 42 turistaház, zarándoképület felújítása van folyamatban.
A Csapody István Természetiskolát a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program részeként újították fel 50 millió forintból – mondta.
Révész Máriusz szerint az elmúlt egy évben a hazai turizmus nagy lendületet kapott a nemzetközi utazási korlátozások miatt és az emberek felfedezték, hogy a hazai területek az elmúlt években milyen változásokon mentek keresztül.
Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Sopron és Fertő-táj 2016 óta kiemelt turisztikai térség és az M85-ös gyorsforgalmi út megépülésével még népszerűbbé válhat a térség, mert az emberek az úti céljukat aszerint is megválasztják, hogy mennyire érhető el könnyen.
Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója azt mondta, fontos cél a gyermekek környezeti nevelése, oktatása, mert rajtuk keresztül lehet a felnőtteket is szemléletváltásra ösztönözni.
Papp Gyula Sarród és Fertőújlak (Fidesz-KDNP) polgármestere azt emelte ki, hogy a természetiskolának otthont adó épület a rendszerváltás előtt határőr laktanyaként működött a látogatók elől elzárt területen.