A fogyatékossággal élő hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban továbbra is egy százalék alatt van, ami alulmarad a népességarányuktól, és azt jelzi, hogy társadalmi okok akadályozzák a diplomaszerzésüket – közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerdán a múlt év végén végzett kutatása alapján.

A közlemény szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is “komoly akadályokkal” szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
Továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gondot okoz az érintetteknek eljutni a szemináriumokra, a könyvtárba vagy a kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események helyszíne, a kollégiumok és a tömegközlekedés sem mindig megfelelően akadálymentesített, utóbbit az egyetemek mikrobuszokkal próbálják megoldani, de az egyetemek többsége nem rendelkezik szakértők által megismerhető akadálymentesítési tervekkel, sőt az épületállomány akadálymentességének felméréséről sem tudnak – írták.
Komoly problémának nevezték azt is, hogy sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak lenne szüksége segítségre, például közlekedésben, órai részvételben vagy épp otthoni tevékenységekben – öltözés, étkezés -, de ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért éppen a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nem megoldottak – tették hozzá.
A kutatásból kiderült: a fogyatékossággal élő hallgatókat egyre ritkábban éri előítélet a hallgatótársaktól, de az oktatók oldaláról még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban. A legtöbb egyetemen a fogyatékos hallgatókat segítő esélyegyenlőségi irodák kapacitáshatáron dolgoznak: több forrással erősebb lehetne a szolgáltatásuk – olvasható a közleményben.