Lónyay Menyhért pénzügyminiszterként olyan alapvető pénzügyi intézkedéseket hajtott végre, amelyek máig iránymutatók a nemzeti kormány gazdaságpolitikája számára – jelentette ki a pénzügyminiszter Lónyay Menyhért ifjúkori naplójának budapesti könyvbemutatóján, pénteken.
A Lónyay200 emlékévhez keretében megjelent kötet bemutatóján Varga Mihály úgy fogalmazott: a függetlenségért való küzdelmet más módon ugyan, de a mai korban is folytatnunk kell.
A tárcavezető rámutatott: a kiegyezés utáni időszakban a független magyar nemzetállam megszületése volt a kitűzött cél, ma pedig Európa-szerte a nemzetállamok megmaradása a tét. Mint fogalmazott: “abban az időben minden magyar politikus szabad Magyarországot kívánt, ma erről megoszlanak a vélemények, máshol húzódnak a törésvonalak”.
Varga Mihály Lónyay Menyhért munkásságáról szólva emlékeztetett: Lónyay fogalmazta meg elsőként az állami takarékosság, a költségvetési fegyelem, az államháztartási egyensúly fontosságát. Újszerű megoldás volt részéről, hogy az állam bevételeinek növekedését adóemelések helyett adóreformokon keresztül érte el, de a gazdaságélénkítő állami beruházások ötlete és megvalósítása is az ő érdeme volt.
Mint mondta: ezeket a megoldásokat 2010 óta ismét sikeresen alkalmazzák a kormányzásban, a mai gazdaságpolitika tartópillérei közé tartoznak.
A miniszter arra is kitért, hogy a napló egy rendkívüli államférfi gondolatait mutatja be, aki olyan korban élt, amely vízválasztó volt a magyar történelemben, a független magyar nemzetállam megszületésének időszakában. “Az ifjú Lónyay naplóján keresztül abba a szemléletmódba nyerhetünk betekintést, amely pár évtized alatt elvezetett a máig meghatározó pénzügyi reformokhoz” – ismertette Varga Mihály.
“Az utolsó rendi országgyűlés történetének egyik legfontosabb elbeszélő forrásáról van szó, hasonló jellegű, mint Széchenyi István naplója” – emelte ki Hermann Róbert történész, aki a kötet sajtó alá rendezését végezte. Hozzátette: Lónyay Menyhért többször kezdett naplóírásba, ez a kötet az 1847. december 24. és 1848. március 24. közötti időszakot beszéli el. A kötetből az olvasók új adalékot kaphatnak mások mellett Apponyi Györgyről, Vay Dánielről, Szemere Bertalanról, Wirkner Lajosról, Széchenyi Istvánról, valamint Lónyay Menyhért róluk alkotott véleményéről.
