The Chancellor Rishi Sunak visits GSK in Stevenage where he met an apprentice working in one of their labs and took part in a Q&A with staff and guests. Rishi Sunak is a British politician who has served as Chancellor of the Exchequer since February 2020. A member of the Conservative Party, he previously served as Chief Secretary to the Treasury under Chancellor Sajid Javid from July 2019 to February © Simon Walker / HM Treasury / eyevine Contact eyevine for more information about using this image: T: +44 (0) 20 8709 8709 E: info@eyevine.com http://www.eyevine.com

London semmiféle olyan kereskedelmi megállapodásra nem törekszik az Európai Unióval, amelynek fejében uniós szabályozásokat kellene érvényesítenie – mondta hétfőn Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Sunak a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: az ő vezetése alatt Nagy-Britannia egyetlen területen sem létesít az EU-val olyan kapcsolatot, amelynek ára az, hogy a brit kormánynak uniós előírásokhoz kellene tartania magát.
A nyilatkozat előzményeként a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap magas beosztású brit kormányilletékeseket idézve azt írta, hogy London svájci típusú kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval a kétoldalú kereskedelmet terhelő akadályok lebontása végett.
E beszámolót óriási felzúdulás követte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának Brexit-táborában. Svájcnak ugyanis kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az EU egységes belső piacához, de ennek fejében engedélyezi az emberek kétoldalú szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez.
Pontosan ez az a két elem, amelyről az alsóházi tory frakció meghatározó keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban.
Egybehangzó hétfői brit sajtóbeszámolók szerint e frakciócsoport számos befolyásos tagja figyelmeztette Sunakot, hogy semmiféle olyan egyezséget nem tartanának elfogadhatónak az EU-val, amelynek fejében Nagy-Britanniában ismét uniós jogszabályokat vagy szabályozásokat kellene érvényesíteni.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.
Rishi Sunak miniszterelnök a CBI-kongresszus hétfői munkanapján, a hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva egyértelműen cáfolta, hogy kormánya bármilyen célból – például a szakképzett külföldi munkaerő könnyebb nagy-britanniai munkavállalása végett – uniós jogszabályok érvényesítését előíró egyezségre törekedne az EU-val.
“Én is a Brexitre voksoltam, hiszek a Brexitben, tudom, hogy a Brexit hatalmas előnyöket és lehetőségeket kínál az országnak” – fogalmazott a brit kormányfő.
Közvetlenül Sunak felszólalása előtt Tony Danker, a CBI vezérigazgatója azonban éppen a gazdasági bevándorlás könnyítésére szólította fel a kormányt, kijelentve: a bevándorlás korlátozása a brit gazdaság növekedését akadályozó tényezők egyike.
Danker kijelentette: a brit gazdaság hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik, miközben nincs elég brit munkavállaló az üres állások betöltésére, és a hazai munkaerő szakképzettsége sem felel meg az igényeknek.
A koronavírus-járvány után több százezren váltak gazdaságilag inaktívvá, és “saját magával bolondozik”, aki arra számít, hogy ez az egykori munkavállalói tömeg egyik napról a másikra visszatér – fogalmazott a Brit Iparszövetség vezetője.
Hozzátette: irreális az az elképzelés, hogy a hiányzó munkaerőt automatizálással pótolni lehet.
A Brexit után bevezetett szigorú bevándorlási szabályok enyhítését a brit gazdaság több más szereplője is követelte a kormánytól az utóbbi időben.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) legutóbbi éves kongresszusán felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el.
Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez “a növekedés megfojtása helyett” a brit gazdaság javát szolgálja.
Lord Wolfson szerint a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy “erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat” a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot.