Olyan választás előtt állunk, amely eldönti a háború és béke kérdését, az amerikai választással együtt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Felidézte, hogy nem példa nélküli a szomszédban egy regnáló kormányfő elleni merénylet, Szerbiában ugyanis egykor Zoran Djindjicset lőtték le. Európának ez a része a nyugat-európainál jóval kockázatosabb “vadászterületnek” számít – jegyezte meg.
Hozzátette: mégis mindenkit szíven ütött a Robert Fico szlovák kormányfő elleni merénylet, az azonban nem meglepő, hogy Európában az erőszak szintje nő. Felidézte az elmúlt évek európai terrortámadásait, rámutatva: aztán jött a háború, és megkezdődött Európa “átdolgozása” háborúpártivá.
Nem vesszük észre, milyen radikálisan megváltozott Európa kezdeti álláspontja a háború kérdésében – figyelmeztetett Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy két éve például a németek még csak sisakokat akartak küldeni Ukrajnába, ma pedig már katonák küldéséről egyeztetnek az európai vezetők, maga a NATO is.
Az erőszak vagy annak lehetősége a mindennapi életünk részévé vált, ez egy kitapintható folyamat Európában, ami nagy baj – mutatott rá, hozzátéve: az Európai Unió első számú küldetése a béke, a második a jólét. Egy ilyen merénylet után erős hit kell ahhoz, hogy az ember ezt a meggyőződését továbbra is fenntartsa – fogalmazott a miniszterelnök.
Kiemelte: a mi dolgunk az az, hogy az erőszak mennyiségét a mindennapi életben és a háborús kockázatot a politikai életben korlátozni próbáljuk.
Robert Ficónak mihamarabbi felépülést kívánt, azért is fájlalva a békepárti szlovák kormányfő elleni merényletet, mert értékelése szerint a most következő európai választás az amerikai választással együtt eldönti a háború és béke kérdését. Szlovákia elindult a béke útján, és ez nagy segítséget jelentett Magyarország számára. Ezt a támaszt most elvesztettük – fogalmazott Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy az orosz-ukrán háború folytatódjon.
A arról beszélt: eddig se voltak sokan, akik a béke hangján beszéltek, Magyarország mellett csak a Vatikán volt ilyen, Szlovákia pedig éppen most vett “békepárti irányt”. A Robert Fico elleni merényletre utalva hozzátette: Magyarországnak most kétszeres erővel kell dolgoznia, és saját munkája is nehezebbé válik Brüsszelben, amikor meg kell küzdenie a vitákban a háborúpárti politikusokkal.
Szerinte ugyan a titkosszolgálatok még dolgoznak a merénylet összes körülményének földerítésén, de annyi biztos, hogy “progresszív baloldali gondolkodású, háborúpárti” elkövetőről van szó.
“Ezért nem indokolatlanok azok a kombinációk, amelyek összefüggésbe hozzák a merényletet a háborúval. Nagy erők állnak a háborúpárti politikusok mögött, általában a háborúpárti álláspont mögött, a Soros-birodalomtól kezdve a fegyveripar, a hitelezők, tehát nagykutyák és nagy, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy ez a háború folytatódjon, sőt, kiterjedjen” – fogalmazott.
Úgy értékelt: az, hogy egy merénylő a “szlovákok békepárti folyamatát keresztbe lőtte”, egybeesik időben néhány más, háborús készülődést mutató fejleménnyel. Hozzátette: a háborúpártiak tárgyalnak egymással, ezért ment a “Soros-birodalom vezetője” és az amerikai külügyminiszter is Kijevbe, és egyre több pénzt akarnak odaadni Ukrajnának.
Jelezte: még meg sem száradt a tinta az Ukrajnának közös európai hitelfelvétellel nyújtandó forrásokról szóló megállapodáson, a NATO-ban már egy ukrajnai missziót szerveznek, azt javasolva, hogy 100 milliárd dollárral finanszírozzák tovább a háborút.
Ugyanakkor – figyelmeztetett – a NATO nem szeretetszolgálat vagy békehadtest, hanem védelmi szövetség, ezért nem egy a NATO-országok területén kívüli katonai misszión kellene törnie a fejét. Hozzáfűzte: neki és Szijjártó Péter külügyminiszternek is komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy ne engedjék Magyarországot belehúzni ebbe a misszióba.
Kijelentette: a háborúnak nincs megoldása a harctereken, megoldást csak a tárgyalóasztalnál és a tűzszünetben találhatnak, ezért “vissza kell venni a tábornokoktól a politikusoknak az események irányítását”. “A katonák helyett most jöjjenek ismét a diplomaták!” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ennek a véleménynek a befolyása az európai parlamenti választás tétje.
Azt is kiemelte: a háború a gazdaságot is lerombolja, és ma Európában mindenhol “háborús árak vannak”, drágábbá válik a hitel, megnő az energia ára, a szállítás költsége, a vállalkozók nagyobb biztonsági ráhagyással dolgoznak, és ennek az árát az európai emberek fizetik meg.
Arra figyelmeztetett: fontos, hogy a békepártiaknak nem szabad megijedniük. Szembe kell fordulnunk a Soros-birodalommal, ha kell, akkor az amerikai külpolitikával, és világossá kell tennünk, hogy Európának az az érdeke, hogy a reménytelen harctéri megoldás erőltetése helyett visszatérjünk a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki.
A háborúból való kimaradás fontos eszközének nevezte a nemzeti, békepárti egység felmutatását az európai parlamenti választásokon.
