Meghaladja a 2000 milliárd forintot a magyarországi szállítmányozás forgalma

Fotó: pixabay.com

Az áruszállítás mintegy 6,5 százalékkal járul hozzá a magyarországi bruttó nemzeti össztermék előállításához, az előzetes adatok szerint a szektor forgalma tavaly meghaladta a 2000 milliárd forintot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára pénteken Zalaegerszegen.

Mosóczi László a II. Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállítás, Konferencia második napján tartott logisztikai és közlekedésfejlesztési konferencián beszélt arról, hogy a Világbank által vizsgált 160 ország közül a logisztika és a szállítmányozás terén Magyarország a 31. helyen szerepelt a legutóbbi, 2016-os rangsorban. A térségben ezzel az élen áll Magyarország, a szomszédos államok közül csak Ausztria előzi meg.
A kormány szándékai szerint a következő időszakban tovább erősödhet a kivívott pozíció, ezt szolgálja egyebek mellett a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ami egyben a gazdaságélénkítés egyik eszköze is.
A 2016 és 2022 közötti időszakban összesen 4000 milliárd forintot fordít a kormány a hazai vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésére. A magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően a beruházások növekvő arányát hazai forrásból kívánja fedezni, például a közúti fejlesztésekre szánt 2500 milliárd forint több mint felét a központi költségvetés fedezi – jelezte Mosóczi László.
Az államtitkár hozzátette: a következő időszakban tervezett több mint ezer kilométernyi új út megépítésével Magyarország “szintet lép” az úthálózat fejlettségében, ezeknek a fejlesztéseknek már több mint 80 százalékára megszülettek a szerződések is. Emlékeztetett arra, hogy a 23 megyei jogú városra vonatkozó Modern városok program keretében szinte minden településnél első helyen szerepelt a közlekedési kapcsolatok javítása, ennek részeként a közeljövőben Zalaegerszeg, Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Sopron és Szolnok elérését javítják új gyorsforgalmi utak.
Az útfejlesztésekkel nemcsak a hazai városok, hanem az országhatárok, illetve ezen keresztül a szomszédos államok fővárosai és nagyobb városai is gyorsabban, biztonságosabban, könnyebben elérhetővé válnak.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a közlekedés és a járműgyártás forradalmi lépések előtt áll, a következő egy-két évtizedben az elektromos járművek kerülnek többségbe, áruk már fél évtizeden belül a hagyományos járművek áraival lesz azonos szinten. Ennek a fejlődésnek egyik fontos szereplője a Zalaegerszegen kormányzati támogatással 45 milliárd forintból épülő járműipari tesztpálya is – tette hozzá.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) a logisztikai konferencia megnyitóján felidézte, hogy Zalaegerszegen logisztikai központ és konténerterminál épül, ami nemcsak a városnak, de Magyarországnak is versenyelőnyt hoz a térségben. A leendő beruházás a koperi tengeri kikötőre, az onnan induló és Zalában elágazó vasúti korridorra, a sármelléki repülőtérre, valamint az épülő gyorsforgalmi utakra alapoz.
A zalaegerszegi szakkiállítás és konferencia első napján a mobilitás és az infokommunikáció szerepelt a középpontban, a második nap logisztikai témái között a közúti, tengeri és légi szállítmányozás jövőjéről, terveiről tartottak eszmecserét hazai és külföldi szakemberek.