Az európai közlekedéspolitika vezetői arról tanácskoznak Budapesten, hogyan lehetne az EU-ban hozzájárulni az ágazat versenyképességének növeléséhez – mondta Lázár János pénteken Budapesten az unió közlekedési minisztereinek informális találkozója előtt újságíróknak.
A magyar EU-elnökség keretében zajló tanácskozást felvezetve az építési és közlekedési miniszter kiemelte: ha nem javul Európa versenyképessége, akkor jelentős mértékben lemarad Amerikától és Kínától is, ezért a magyar uniós elnökség legfontosabb célkitűzése, hogy az EU versenyképességének igazi lökést adjon.
A találkozón – amelynek második részében a vasúti ágazat jövőjét is áttekintik a résztvevők – az EU tagországok és illetékes intézményeinek képviselői mellett jelen vannak a nyugat-balkáni országok, Moldova, Georgia, Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia miniszterei, államtitkárai is.
A rendezvényen mondott bevezetőjében Lázár János arról beszélt, hogy a közelmúltban napvilágot látott két uniós jelentés, Enrico Letta és Mario Draghi egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy Európa gazdasági versenyképességét jelentős mértékben növelni kell.
“A magyar soros EU-elnökség legfontosabb kihívása, hogy egy versenyképességi megállapodáshoz, fordulathoz a szakterületeken hozzájáruljon. A közlekedés a feltétele annak, hogy az ipar, a szolgáltatás és valamennyi szektor versenyképes legyen Európában“
– mondta Lázár János.
Megjegyezte, hogy ma Európa a világ országaihoz képest biztonságos közösség, kérdés, ez miként maradhat meg a jövő generációi számára, és képesek vagyunk-e garantálni a biztonságot és a gyarapodást.
Hozzátette, hogy komoly kihívások állnak előttünk, az utóbbi négy évben a pandémia, a klímaváltozás és a háborúk is megjelentek, de ezek nem csak problémákat, nehézségeket, katasztrófákat okoztak, komoly lehetőséggel is járnak mindenki számára.
“Kérdés, hogy ennek megragadására felkészülünk-e? A mostani tanácskozás házigazdájaként fontosnak gondolom megvitatni, hogy a versenyképességet miként lehet összehozni a zöld átmenet, a dekarbonizáció kérdésével, azok egymást erősítik vagy gyengítik, lehet-e ebben konszenzust találni vagy módosítani kell a célokat” – vetette fel a miniszter.
Lázár János leszögezte, hogy a versenyképességi ambícióból nem lehet engedni, de kérdés, hogy a közlekedésben a zöld átmenet milyen óriási költségeket, beruházásokat indukál, és a tagállamok ezt képesek lesznek-e finanszírozni.
A vasúti ágazatról szólva arról beszélt, hogy egy nehéz helyzetben lévő ágazatot vezet Magyarországon, miközben az emberek leginkább a közlekedés terén találkoznak az állammal, ezért ez nagyon fontos társadalompolitikai kérdés is.
“Nem ismerek olyan országot, ahol elég pénz jutna a közlekedésre. A Letta- és a Draghi-jelentés fontos megállapításainak konklúziója mégiscsak az, honnan jöhet ehhez a pénz, a forrás ehhez a finanszírozáshoz, illetve meg kell találnunk azokat a nemzeti közösségi forrásokat, amelyekkel a közlekedés ügyét fejleszteni tudjuk. A közlekedés hosszútávú befektetés, megtérülése időt igényel, és nagyon költséges vállalkozás, mégis megspórolhatatlan, hogy a választópolgárok és az európai jólét fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat megvalósítsuk” – hangsúlyozta Lázár János.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország fontos vállalása, hogy kulcsország legyen Európa közepén, és a híd szerepét próbálja betölteni, a közlekedés területén ehhez késznek és képesnek kell lennie északot, délt, keletet és nyugatot egymáshoz közelebb hozni.
“Ebben ajánlunk egy novemberi kezdeményezésünkkel szövetséget minden európai partnerünknek, a tagállamok közösségének és a sok politikai vita közepette is a Bizottságnak” – mondta az építési és közlekedési miniszter.