Az alacsony kibocsátású közlekedés megvalósítása során el kell kerülni, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek súlyos gazdasági terhet rónának egyes tagállamokra, versenyképességüket és a munkavállalók érdekeit aránytalanul csorbítanák – hangsúlyozta Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár szerdán Bukarestben, az uniós szakminiszterek informális találkozóján a szaktárca közleménye szerint.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében ismerteti: az Európai Tanács (ET) felkérésére az Európai Bizottságot (EB) elkészítette az EU hosszú távú, alacsony-kibocsátású fejlesztési stratégiáját, melynek tervezetét tavaly ősszel tették közzé. A magyar álláspont szerint a stratégiáról átfogó, minden érintettet bevonó vitát kell lefolytatni, hiszen a javaslat a gazdaság egészére hatással van. Az igazságos átmenet érdekében mások mellett a járműipar számára is megfelelő időt és arányos intézkedéseket szükséges biztosítani.

Mosóczi László hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentése iránt, aminek egyik sarokköve az elektromobilitás minél nagyobb mértékű elterjesztése. Az ország támogatja a kutatás-fejlesztést ösztönző lépéseket a járműiparban és közlekedésben, ezért is döntött a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításáról. Az államtitkár szerint a lakossági szemléletformálás és a közösségi közlekedési fejlesztések szintén lényeges elemei lesznek az átmenetnek.
Hozzátette, Magyarország üdvözli, hogy a hosszú távú stratégia nem törekszik a 2030-as ambíciószint megváltoztatására. Közös érdeknek nevezte, hogy olyan elérhető célokat határozzanak meg, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak a Párizsi Megállapodás teljesüléséhez, de figyelembe veszik az egyes régiók, tagállamok eltérő adottságait, lehetőségeit.

A transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) kapcsolódó iránymutatások felülvizsgálata kapcsán a magyar delegációvezető elmondta, hogy a jövőbeni nagysebességű vasútvonalakat is a TEN-T hálózat alá kellene vonni, mivel a visegrádi országok ezekre a meglévő folyosók átfogó kapacitásbővítő eszközeiként tekintenek.
Mosóczi László két további területen javasolt új megközelítést. Álláspontja szerint az infrastruktúra műszaki előírásait ritkábban kellene változtatni, hogy a fejlesztésekkel követni lehessen, a meglévő hálózati elemek karbantartására pedig az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani európai szinten is.

A magyar küldöttség több, azonos állásponton lévő partnerországgal tárgyalt az első Mobilitási Csomagról, amelyről az EP elnöke éppen a miniszterek informális találkozójának napján halasztotta el a szavazást, visszautalva a kérdést a közlekedési szakbizottságba.
A felek megerősítették: a szabályozás nemcsak ellentétes az unió áruk és szolgáltatások szabad áramlására, tisztességes versenyre vonatkozó alapvető értékeivel és elveivel, hanem a gyakorlatban is kivitelezhetetlen. A kezdeményezés elfogadása torzulást és széttagoltságot okoz a belső piacon, aránytalanul megnövelheti az európai vállalkozások, és közvetve a fogyasztók terheit. Az elsősorban a nyugat-európai tagállamok által támogatott, tervezett protekcionista intézkedések végeredményben a harmadik országbeli fuvarozók számára biztosítanak majd versenyelőnyöket.

Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Lettország és Litvánia delegációvezetői megegyeztek abban, hogy a jövőben is egységesen, határozottan lépnek fel a jogalkotási javaslatok javítása érdekében. Közösen kérték az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó román kollégájukat, hogy ne kezdje meg az intézményközi tárgyalásokat a dossziéról – írja közleményében az ITM.