Illegális bevándorlás – Pintér: a határvédelem határozza meg Európa biztonságát

Egyre többen elfogadják azt a magyar álláspontot, hogy a külső határok védelme határozza meg Európa biztonságát – jelentette ki a magyar közmédiának nyilatkozva Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Bukarestben, ahol az EU bel- és igazságügyi minisztereinek informális találkozóján vett részt.

A megbeszélés két fő témája az illegális migráció és a schengeni határok védelme volt. Pintér Sándor szerint a két kérdés szorosan összefügg, és most már kezd általánossá válni az a nézet az EU-ban, hogy a külső határok védelme nélkül nincs értelme Schengenről beszélni.

A külső határvédelem megerősítése érdekében a belügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a jelenlegi 400-ról 2027-ig tízezer főre emelik a Frontex – az EU határ- és partvédelmi ügynöksége – létszámát. Első fázisban egy “ütőképes” háromezer fős állományt helyeznek készenlétbe, amely igény esetén segítségére siethet a veszélyhelyzetbe került, az EU külső határát egyedül megvédeni képtelen tagországnak.

“Azt gondoljuk, ez egy lehetőség arra, hogy Európa külső határait megvédjük, ezért támogatjuk ezt (a Frontex megerősítését), és természetesen készek vagyunk a Magyarországra háruló létszámot és felszerelést ehhez a feladathoz biztosítani. A határrendészet tagjai képesek erre, mi fel vagyunk rá készülve, és ezt már bizonyítottuk is több országban, hiszen Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában, Szlovéniában és Görögországban már részt vettünk ilyen nemzetközi tevékenységben, és nagyon elégedettek voltak a rendőr kollégáim tevékenységével” – mondta a belügyminiszter.

Pintér Sándor leszögezte: a Frontex nem sértheti meg a tagállamok szuverenitását, önkényesen nem vonulhat be sehova átvenni a határ ellenőrzését. Arról van csak vita, hogy amikor egy adott ország azzal szembesül, hogy nem tudja egyedül az EU külső határait megvédeni, akkor az EU melyik szervétől igényelje a nemzetközi segítséget, az Európai Bizottság vagy az EU – tagállami kormányokat tömörítő – Tanácsa hozhassa-e meg a döntést a tagországok által összeadott készenléti egység mozgósításáról és az adott ország határára küldéséről.

Kérdésre válaszolva a belügyminiszter elmondta: a migránsok kötelező befogadásának, az úgynevezett kötelező relokációnak a kérdése most nem került előtérbe, de a bukaresti tanácskozáson is többen megkísérelték felvetni, hogy az EU ideiglenes jelleggel vezesse be a kötelező relokációt.

“Mi magyarok ismerjük az ideiglenes jellegnek az időtartamát, hisz negyven évig is eltartott nálunk ez” – jegyezte meg a szovjet megszállás évtizedeire utalva a belügyminiszter, Magyarország határozott elutasító álláspontjának magyarázataként.
Az EU bel- és igazságügyi tanácsának informális találkozója pénteken az igazságügyi miniszterek találkozójával folytatódik Bukarestben.